Nem célom, hogy tudományos értekezést írjak a memória működéséről, nem is vagyok rá hivatott, de számos írást olvastam a témában és még annál is több gyakorlati tapasztalattal rendelkezem arról, hogy milyen módszerek vannak és hogy mennyire találtam őket hatékonynak. Javaslom, hogy próbáljátok ki őket és döntsétek el, hogy nektek mi működik leginkább.

Amikor valamit memorizálunk, azaz megjegyzünk, azt három lépésben tesszük:

  1. Bekódoljuk, azaz valamihez kötjük – kép, hang, jelentés.
  2. Tároljuk: ez lehet rövid távú vagy hosszú távú.
  3. Visszakeressük.

Ez utóbbi a cél, méghozzá hosszú távon és a sikeressége az első lépéstől függ. Minél több kapcsolatot (társítást, asszociációt) hozunk létre a megjegyzendő dolog és már meglévő emlékeink között, annál könnyebben tudjuk majd felidézni, amikor szükséges.

A szótanuló kártyák készítése a nyelvtanulás egyik legrégebbi módszere. Ma már felváltják őket a jobbnál jobb telefonos és számítógépes alkalmazások, amik valóban hozzájárulhatnak az eredmény gyorsabb eléréséhez. Ilyen például, a teljesség igénye nélkül, az Anki vagy a Quizlet. Az ezzel kapcsolatos tapasztalataimról egy másik cikkben beszámolok majd.

Azért említettem a szótanuló kártyákat és applikációkat, mert szerintem a memorizálás során hasonló dolgot teszünk: „szókártyákat készítünk az agyunkban”, majd azokat ott tároljuk (egy doboz vagy a telefonos app helyett). Ez azért remek dolog, mert az agyunk mindig kéznél van, csak a megfelelő „szókártya” készítési technikákat kell elsajátítanunk, hogy hatékonyan használhassuk. Nézzük ezeket a technikákat:

  1. Mindig szövegkörnyezetben, szituációban gondolkozzunk és helyezzük el benne a szót, kifejezést vagy mondatot. A mondat és kifejezés memorizálása sokkal hatékonyabb mint egy szó önmagában!
  2. Kössünk a megjegyzendő kifejezéshez képet, helyzetet, akár valami képtelennek tűnő furcsaságot és élénken képzeljük azt el!
  3. Tanuljunk összetartozó szavakat (collocations = szókapcsolatok, állandósult szószerkezetek) együtt. Pl.: make a mistake = hibát elkövetni.
  4. Tanuljunk szinonimákat (rokon értelmű szavakat) együtt.
  5. Játszunk a hangzással: kössük az új szó kiejtését már ismert szavak hangzásához, keressünk valamit, amire emlékeztet és hozzunk létre kapcsolatot közöttük. Érdemes a helyesírást is hasonló módon memorizálni.

Nézzünk egy élő példát: szeretnénk megjegyezni a gregarious szót, ami azt jelenti: társaságot kedvelő.

1-2. lépés: Elképzelek valakit az ismeretségi körömből, aki társaságkedvelő, nevezzük Péternek. Előttünk van ahogy lelkesen szórakozik mások társaságában? Nem egy otthon ülő típus, igaz? Tehát: Peter is greagarious, he doesn’t like sitting at home alone. (Péter társaságkedvelő, nem szeret otthon ülni egyedül.)

A 3. lépés (szókapcsolatok együttes tanulása) egyes szavaknál alapvetőbb, másoknál kevésbé jellegzetes. A mi példánknál kevésbé, de gyakran használjuk a kifejezést: highly gregarius, amire magyarul azt mondanám: igazi társas lény (ez persze nem szó szerinti fordítás, inkább ugyanazt a hatást hordozza!).

A 4. lépés a szinonimák hozzákötése: Peter is sociable / outgoing /gregarious. Ha valamelyik szót már eddig is ismerted, akkor segíteni fog az új szó jelentésének felidézésében.

Az 5. lépés, játék a hangzással: ez nagyon egyén függő, kinek mi jut eszébe, amikor először hallja a gregarious szót. Köthetünk hangzást a leírt szóhoz, vagy a kiejtett szóhoz. A kiejtés fonetikai jelekkel: /ɡrɪˈɡeəriəs/. Aki nem ismeri a fonetikai jeleket, az hagyatkozzon a fülére: hallgasd meg többször egy megbízható online szótárban a kiejtést (pl.: Oxford Learner’s Dictionary). A magyar ABC hangjaival is lejegyzetelheted a kiejtést, bár ez nem túl professzionális, attól még lehet hatékony. A gyakorlatban én például így játszanék a hangokkal: Greg is higly gregarious, he doesn’t like sitting at home alone. Greg valójában a Péter nevű ismerősöm, de ha angol lenne, akkor lehetne Greg a neve – ez segít megjegyezni az első szótagot, ami sokszor elég is. Ha nem, akkor tovább kell fűzni a gondolatmenetet: Greg and Gary are higly gregarious… A lényeg, hogy 1-2 olyan szótagot kössünk valamihez, ami jó eséllyel emlékeztet bennünket a szóra. A kiejtett változat megtanulásához esetleg asszociálhatunk a Greek szóra, de ne felejtsük el figyelembe venni a kisebb különbségeket. (A Greek szót hosszú í-vel ejtjük, míg a gregarious szót röviddel). Mindenkinek más fog eszébe jutni ugyanarról a szóról, ezért engedjétek szabadjára a fantáziátokat.

Ezt a pár lépést egyébként 2-3 perc alatt el lehet végezni gondolatban és máris készen van a mentális szókártya! Ez a technika az egyik lehetséges módja a memorizálásnak és mint írtam, nem csak nyelvtanulásnál használható.

Ami még nagyon fontos, hogy a mentális szókártya megalkotását követően rendszeresen idézd fel rövid időn belül, majd a későbbiekben is térj vissza hozzá. Ehhez jól jöhet egy lista azokról a kifejezésekről, melyeket elraktároztál mentális szókártyaként. Ezzel párhuzamosan használd a kifejezést új példamondatokban, kitalált helyzetekben, gondolatban vagy hangosan kimondva.

A memóriáról – nem csak nyelvtanulóknak
Megosztás: